p { margin-bottom: 0.21cm; }a:link { }

ALAPÍTÓ OKIRAT

A jelen Alapító Okirat I. pontjában megnevezett Alapító a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959.évi IV. törvény 74/-74 /F. §-ai, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. Törvény rendelkezései alapján az alábbi jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezetnek minősülő közhasznú tevékenység kifejtésére létrejövő alapítványt hoz létre.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapító:

Neve: NAGY LAJOSNÉ (szn: Horváth Erzsébet)

Anyja neve: Bóka Olga

Születési ideje, helye: Tuzser, 1947.01.10.

Lakóhelye: 1071 Budapest, Peterdy u. 24. 1.em. 1.

Személyi igazolvány száma: 604154 BA

1. Az alapítvány neve: Egyszülős Családokért Zalai Krízisközpont Alapítvány

Rövidített név: Egyszülősökért Alapítvány

1. Az alapítvány székhelye: Zalaegerszeg, Nemzetőr út 12.

2. Az alapítvány önálló jogi személy, közhasznú szervezet

3. Az alapítvány határozatlan időre jön létre.

1. AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA

Az alapítvány tartós közérdekű céljául tűzi ki, hogy a hagyományos családszerkezet stabilitását támogassa azáltal, hogy a gyermekeikkel egyedül maradt szülőket átsegíti a kritikus élethelyzeteken, segítséget nyújt a válással együtt járó konfliktusok feloldásában, ezáltal az egyedülálló szülőket képessé tegye új család létrehozására, hogy gyermekeik teljes családban nőhessenek fel. Célja továbbá, hogy segítő közösséget építsen az egyedülálló szülők érdekeinek képviseletére, egymás támogatására.

Az alapítvány tartós közérdekű céljai megvalósítása során az alábbi konkrét szociális, egészségügyi, oktatási és jogvédő feladatokat látja el:

1. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

2. nevelés oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

3. gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet,

4. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

5. emberi és állampolgári jogok védelme.

Fő tevékenység: 8899 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

További tevékenységi körök: 8891 Gyermekek napközbeni ellátása

8559 Mns egyéb oktatás

8560 Oktatást kiegészítő tevékenység

9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

1. A.) Tanácsadás: A gyermek nevelésében nehézségekkel küzdő szülő olyan szakemberekkel beszélheti meg gondjait, akik érzékenyek az egyszülősségből adódó problémák iránt.

2. Pedagógiai felzárkóztatás: Az iskolai eredményeiben - az elhúzódó családi konfliktusok miatt lemaradt gyermekek felzárkóztatása.

3. Szülők számára önismereti, életvezetési, párkapcsolati tréningek szervezése. Az alapítványhoz forduló szülők számára tréningek, programok szervezése, egyrészt azon képességek gyors kifejlesztésének elősegítésére, amelyek a korábbi feldolgozatlan párkapcsolati konfliktusok oldásában segítenek, másrészt egyre kevésbé kudarcorientált életvezetésre, szülői működésmódra felkészítésre, amelyet a kihívásokkal való szembenézésre való készség, a megküzdési stratégiák biztos alkalmazása jellemez.

4. Drogprevenció: a krízishelyzetben levő egyszülős családokban felnövő gyermekek jelentős része a drog által veszélyeztetettek közé tartozik, az alapítvány céljai megvalósítása által a megelőzést is szolgálja.

5. Szülő-gyermek kapcsolat erősítése: segítségnyújtás ahhoz, hogy mind a nevelő, mind a különélő szülővel rendezetté váljon a gyermek kapcsolata.

6. Kisgyermekek játszóháza: a játékból adódó sajátos eszközökkel segíti a válás körüli feszültségek, frusztráció oldásában, feldolgozásában.

7. A segítők képzése, az egyszülősségből fakadó problémák iránti szemléletformáló, érzékenyítő tréningek

8. Regionális hálózat kialakítása, klubvezető képzés: egyszülős klubok létrehozása érdekében csoportvezető képzések szervezése.

9. Családi konfliktusok kezelése a mediáció eszközével: a gyermeket veszélyeztető krízishelyzetek megelőzése vagy megoldása érdekében. Válási- párkapcsolat mediáció.

10. Mediációs Iroda működtetése közvetítői tevékenység- üzletviteli tanácsadás

11. Pszichés válsághelyzetben levő egyedülálló várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal ellátása, valamint családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz hozzájutás szervezése.

12. A családon belüli erőszakot megélt családok komplex rendszerszemléletű gondozása, ellátása, szükség szerinti elhelyezése.

13. Önkéntesek bevonása, képzése.

14. Oktatási, nevelési, módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés

15. A fenntartható fejlődés, fenntarthatóság elősegítése, kiemelten a szociális- és környezeti, illetve a szociális és gazdasági érdekek harmóniájának megteremtése által.

16. A szociális és környezetvédelmi szektor modellértékű együttműködésének kialakítása.

17. A fenntartható, igazságos társadalom kialakulásának elősegítése minden téren.

18. A szociális érdeknek leginkább megfelelő autonóm, ökologikus vidék- és területfejlesztés.

19. A fenntartható, ökologikus életmód, a tudatos fogyasztás kialakulásának elősegítése.

20. A fentiekhez kapcsolódóan: természet- és környezetvédelem, környezeti nevelés.

21. Egyéb tanfolyami oktatás, valamint annak megszervezése. BETŰTIPUS!

22. Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység.

B/1.) A célok megfogalmazása az 1997. évi XXXI. törvény alapján:

39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,

d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

Gyermekek napközbeni ellátása

41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani

a) akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.

Gyermekek átmeneti gondozása

45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.

(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

B/2.) Célok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján:

Családsegítés

64. § (1) A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2) A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében a települési önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési

65. § (7) A családokat segítő speciális szolgáltatások különösen a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, a családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások.

(8) Speciális szolgáltatásként kell biztosítani az ifjúsági tanácsadást és az információs szolgáltatásokat biztosító programokat is.

(9) A speciális szolgáltatások megszervezése során különös figyelemmel kell lenni a roma népesség speciális helyzetéből adódó problémák kezelésére.

C.) Az alapítvány közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. törvény szerint:

1. családsegítés,

2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

3. gyermek-és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

4. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének megteremtése,

5. emberi- és állampolgári jogok védelme

D.) Az alapítvány kiemelkedően közhasznú tevékenysége:

Az alapítvány olyan feladatokat lát el, amelynek a gyermekek védelméről és a szociális igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

1. AZ ALAPÍTVÁNY VAGYONA, CSATLAKOZÁS

A.) Az alapítvány vagyona:

1. Az alapítvány induló vagyona 100.000 (azaz százezer) forint, amelyet az alapító a II. pontban meghatározott célok megvalósításának fokozatos, lépcsőzetes megkezdése, elérése érdekében a jelen alapító okirat aláírásától számított nyolc napon belül a Zalavölgye Takarékszövetkezetnél megnyitott 75500258-11022970 számú bankszámláján elhelyezett.

2. Az alapítványi vagyonnal az alapítvány a jogszabályokban és jelen alapító okiratban meghatározott keretek között gazdálkodik, az alapítvány céljainak megvalósítását szolgáló bármely gazdasági tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot alapíthat, vagy abban részesedést szerezhet. Az alapítvány működése során a gazdasági vállalkozási tevékenység aránya nem haladhatja meg a tartós közérdekű célok érdekében végzett valamint közhasznú tevékenységeket. A gazdasági tevékenységből elért bevételeket köteles az alapítvány a tartós közérdekű céljainak megvalósítása valamint közhasznú tevékenysége érdekében felhasználni.

3. Az alapító és más támogatók tudomásul veszik, hogy az alapítvány részére történő befizetéseket és egyéb vagyoni hozzájárulásokat nem követelhetik vissza.

4. 4.Az Alapítvány támogatója kikötheti, hogy az általa juttatott pénzbeli, vagy természetbeni adomány részbeni vagy egészbeni felhasználására kizárólag az alapítvány céljain belüli konkrét cél érdekében kerülhet sor.

5. A csatlakozók támogatásukkal az alapítvány részére történő befizetéssel nem válnak alapítókká.

B.) Csatlakozás

Az alapítvány nyitott, ahhoz magyar és külföldi természetes és jogi személyek egyaránt csatlakozhatnak, ha a II. pontban meghatározott célok eléréséhez pénzbeli vagy természetbeni adományokkal, vagyonrendeléssel hozzájárulnak, és jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadják. Az alapítvány az esetleges külföldi támogatások valutában történő kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon levő, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja.

A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, melynek elfogadásáról a kuratórium dönt. Az alapítvány kuratóriuma elutasítja az adományt, melynek elfogadása a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatait vagy egyéb érdekeit sérti.

Az alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait a céljából adódó kötelezettségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül veheti igénybe.

C.) Az alapítvány vagyonának kezelésére vonatkozó szabályok

1. Az alapítvány vagyonával rendelkezés a kezelő szervet, a kuratóriumot illeti meg.

1. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány induló vagyona, valamint a későbbi csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka teljes összegben felhasználhatók.

1. Az alapítvány vagyona a célokban megfogalmazott tevékenységekre, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel.

1. Az alapítvány a célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat.

1. Az alapítvány vállalkozási tevékenysége csak közhasznú céljainak elérését szolgálhatja, s nem vezethet a közhasznú célok elérésének veszélyeztetéséhez. Az alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag az alapító okirat II/A. pontjában meghatározott tevékenységre fordíthatja.

1. Az alapítvány mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatás felhasználásának módját, és az elszámolás feltételeit és módját is.

1. Az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatásokat szolgáltatásokat, írásbeli tájékoztatókat, az alapítvány működésére vonatkozó adatokat, beszámolókat a kuratórium elnöke az alapító okirat VIII.3. pontja alapján hozza nyilvánosságra.

1. Az alapítvány felelős személyt, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit- a bárki által megkötés nélkül igénybevehető szolgáltatások kivételével- cél szerinti juttatásban nem részesíti.

1. Az alapítvány közhasznú tevékenységet veszélyeztető hitelt nem vehet fel, befektetési tevékenységet nem kíván végezni. Az alapítvány az alapítványokra mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik .

1. Az alapítvány a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

1. Az alapítvány várható éves bevétele az alapítás évében az öt millió forintot nem éri el. Amennyiben a jövőben az alapítvány mint közhasznú szervezet éves bevétele az öt millió forintot eléri, vagy meghaladja , az alapítóaz 1997.évi CLV. Törvény vonatkozó rendelkezései alapján gondoskodik a felügyelő szerv létrehozásáról.

1. AZ ALAPÍTVÁNY KEZELŐ SZERVE: A KURATÓRIUM

1. Az alapítvány kezelő szerve a kuratórium, melynek létszáma 3 fő.

A Kuratórium tagjai:

1. Salamon Györgyi, a Kuratórium elnöke, lakcíme: Zalaegerszeg, Nemzetőr u. 12.

2. Komáromi Mónika, elnökhelyettes: lakcíme: Zalaegerszeg, Toldi Miklós u. 8. I/1.

3. Jankowsziné Édl Zsuzsanna,titkár lakcíme: Zalaegerszeg, Hegyalja u. 50.

1. Az alapítvány legfőbb , általános ügydöntő, ügyintéző, képviselő és kezelőszerve a Kuratórium. A kuratóriumi tagokat az alapító határozatlan időre kéri fel, amely megbízás csak indokolt esetben vonható vissza. A kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban levő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, jogköre továbbá saját működési rendjének kialakítása. Az alapítvány céljainak megvalósításáról, az alapítványi vagyon kezeléséről és a céloknak megfelelő felhasználásáról a Kuratórium a jogszabályoknak megfelelően önállóan dönt. A Kuratórium döntési jogköre szükségszerűen kiterjed:

1. a célok eléréséhez szükséges feladatok meghatározása, végrehajtás megszervezése,

2. az alapítványi vagyon bővítése, megőrzése , a kezelésre vonatkozó állásfoglalások meghozatala.

3. az éves beszámoló valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása,

4. az alapítványhoz csatlakozás elfogadása,

5. a kuratóriumi tagok és a munkaszervezet tisztviselői díjazása és költségtérítésének elfogadása és megállapítása azzal a kitétellel, hogy a kuratórium tagjai részére kizárólag olyan mértékben nyújtható juttatás, amely az alapítvány tartós közérdekű céljának megvalósítását és közhasznú tevékenységének kifejtését semmilyen formában nem veszélyezteti,

6. a munkaszervezet működésének, feladatainak meghatározása , ellenőrzése.

7. a következő évi költségvetés elfogadása,

8. pályázatok benyújtása.

A Kuratórium az alapítvány adminisztratív, operatív feladatainak ellátására munkaszervezetet is működtethet ügyvezető irányításával. A Kuratórium ügyvezetéssel kuratóriumi tagot is megbízhat.

1. A Kuratórium nevében annak elnöke egyedül jogosult az alapítvány képviseletében eljárni. Az alapítvány bankszámla feletti rendelkezéshez a kuratórium elnökének, illetve tagjai közül az egyiknek vagy a kuratórium által írásban meghatalmazott személynek együttes aláírása szükséges.

Az alapítvány képviseletére jogosultak az alapítványt önállóan, illetve a bankszámla feletti rendelkezés esetén együttesen úgy jegyzik, hogy nevüket az alapítvány előírt, előnyomott, vagy nyomtatott szövege fölé, a névaláírási nyilatkozatukban szereplő módon írják.

1. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül, vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

1. A Kuratórium, vagy annak tagja által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány a felelős. A kuratóriumi tag az általa e minőségben az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

2. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, valamint évente egy alkalommal tájékoztatja az alapítót, valamint az alapítóhoz csatlakozókat munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására.

1. A kuratóriumot az elnök, vagy a két kuratóriumi tag írásban együttesen hívja össze. Szabályszerű az összehívás, ha a tagok az ülésről legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

1. A kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor legalább a tagok kétharmada jelen van.

1. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazáskor tartózkodni nem lehet. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az éves gazdálkodási tervről a jelenlevők kétharmadának egyetértő szavazatával születhet döntés. Az alapítvány éves beszámolójának elfogadására is a jelen pontban meghatározott módon kerül sor.

1. A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek elkészítése a Kuratórium titkárának a feladata. A jegyzőkönyv akkor hiteles, ha azt valamennyi jelen levő tag aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lenni a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye. A Kuratórium döntéseit a Határozatok könyvében kell vezetni, melynek elkészítése a titkár feladata. Minden határozatot sorszámmal kell ellátni, amely minden évben 1-gyel kezdődik. A határozat sorszáma után fel kell tüntetni a határozathozatal évét, majd zárójelben a határozathozatal időpontját a hónap és a nap megjelölésével.

1. A meghozott határozatokat az érintettekkel közölni kell a határozathozatalt követő nyolc napon belül , és az alapítvány székhelye szerint illetékes önkormányzat lapjában nyilvánosságra lehet hozni.

1. A Kuratórium elnöke és tagjai az alapítvány javára végzett tevékenységükért a kuratórium által meghatározott mértékű tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek.

.

1. A Kuratórium köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

1. számviteli beszámolót

2. a költségvetési támogatás felhasználását,

3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

4. a cél szerinti juttatások kimutatását,

5. a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót

1. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg saját költségére abból másolatot készíthet.

1. A kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium által felkért természetes személyek és jogi személyek képviselői.

1. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

1. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnybe részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1. Az alapítvány megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét követő két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1. MEGSZŰNÉS

Az alapítvány határozatlan időre jött létre. Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

Megszűnése esetén az alapítványi vagyont - a felálló fizetési kötelezettségek teljesítése után - a kuratórium döntése szerinti célra, amennyiben ilyen nincs, vagy döntés nem születik, úgy hasonló célú alapítvány támogatására kell fordítani.

1. A KÖZCÉLÚ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI

Az alapítvány nevére vagy javában végzett adománygyűjtés nem járhat az adományozók illetőleg más személyek , zaklatásával a személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. Az alapítvány részére juttatott adományokat a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VIII.VEGYES RENDELKEZÉSEK

1.  

   1. Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

1.  

   1. Az alapítvány működése során keletkezett iratokba a Kuratórium elnökének címzett erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján, a kérelmezővel közösen egyeztetett időpontban az alapítvány székhelyén lehet betekinteni. Munkaszüneti napokon, és hétvégén az iratokba való betekintés nem lehetséges.

1.  

   1. Az alapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát az alapítvány székhelye szerint illetékes önkormányzat lapjának nyilvánosságán vagy az alapítvány honlapján keresztül biztosítja.

1.  

   1. Az alapítónak tudomása van róla, hogy az alapítvány érvényes létrejöttéhez és a jogi személyiség elnyeréséhez annak székhelye szerinti megyei bíróság nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló végzés jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

1.  

   1. Az alapítványt annak nyilvántartásba vétele után az alapító nem vonhatja vissza. Az alapító az alapító okiratot a név, cél és vagyon sérelme nélkül indokolt esetben a Ptk. 74/B. § (5) bekezdésében szabályozott rendben módosíthatja.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Zalaegerszeg, 2009. október 22.

.........................................

alapító

Oldal: Alapító okirat
Egyszülős Családokért Zalai Krízisközpont Alapítvány - © 2008 - 2025 - egyszulos.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat